Támogasd az immunrendszeredet a vírusokkal és baktériumokkal szemben

2543
koronavirus

IMMUNRENDSZER

A téli időszakokban influenza, megfázás és most a koronavírus kapcsán is naponta publikálnak új információkat a prevenció vagy a gyógyítás kérdéskörében. Megpróbáljuk összegyűjteni ide nektek, mit tehettek, hogy immunrendszeretek optimális működését támogassátok. Első körben nem árt tisztázni, hogy olyan, mint immunerősítés nem létezik, ez főleg marketingesek által kreált téves feltételezés/kijelentés. Az immunrendszerünk tud optimálisan, tud alul- és tud túlműködni. Manapság a túlműködő immunrendszer, vagyis az úgynevezett autoimmun betegségek jelentik a legnagyobb kihívást, a kor előre haladtával pedig a meggyengült immunaktivitás. Mindkettő esetében sokkal fogékonyabbak vagyunk mind a vírusos mind a bakteriális fertőzésekkel szemben.

Mit tehetünk egy mindenre érzékeny, túlműködő immunrendszerrel?

Az autoimmun betegség az a kór, amikor az immunrendszer támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen. Ilyen betegségek pl. a reumatoid artritisz, 1-es típusú cukorbetegség, coeliákia, Graves-Basedow kór, Hashimoto-thyreoiditis, Sjögren-szindróma, szklerózis multiplex, Bechterew-kór, szisztémás lupus erythematosus (SLE), vitiligo, colitis ulcerosa, krónikus fáradtság szindróma, pikkelysömör stb. A túlműködést hagyományosan immunszupresszáns gyógyszerekkel próbálják meg csökkenteni, illetve a betegségeket kísérő gyulladásokat valamilyen szteroid vagy nem szteroid gyulladáscsökkentővel próbálják kezelni. Ezek a mellékhatások mellet számtalan egyéb kockázatot rejtenek magukban. Az alternatív medicinák képviselői között egyre nagyobb teret nyer, hogy a mikrobiom, a bélflóra, a tápcsatorna működése, az ételallergiák és érzékenységek nagyban befolyásolják a betegségek kialakulását.

Hasznos megoldás lehet ilyenkor a tápcsatorna és bélflóra egészséges működésének támogatása:

  • fermentált ételek, rezisztens keményítők fogyasztása,
  • célzott gyógynövényterápiák (pl. borsmenta kapszula),
  • a gyomorfunkciók támogatása (Betain HCL, emésztőenzimek),
  • a problémás élelmiszerek, allergének (glutén, laktóz, tojásfehérje, szója) kizárása az étrendből
  • AIP, alacsony FODMAP, paleo/ketogén étrendek,
  • gyógygombák és mikrotápanyagok terápiás használata (ezekről a következő fejezetben részletesen írok majd).

A CBD-t pl. klinikai vizsgálatokban is hatékonynak találták az autoimmun eredetű betegségek kezelésénél.

Mit tehetünk egy csökkent, alulműködő immunrendszer esetében?

Felmerül a koronavírus kapcsán a kérdés, hogy miért az idősebb korosztály érintett magasabb százalékban a súlyos szövődmények kialakulásában, és miért élvez védettséget a fiatalabb korosztály, vagy ha el is kapják, legtöbb esetben tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteket mutatnak. A válasz sejtszinten keresendő. Az öregedés a sejtek csökkent működésével, majd pusztulásával hozható összefüggésbe.

Mi történik ilyenkor, mitől fárad, majd pusztul el egy sejt?

A sejt megfelelő működése, mint minden biológiai folyamat, energiafüggő. A sejtek számára az energiát, a sejten belüli “erőműveink”, a mitokondriumok termelik. Ha csökken a sejt energiaellátottsága, akkor csökkennek az általa végzett funkciók, és ha a minimális működéshez sem elegendő az energia, a sejt elpusztul. Minden sejtünkben mitokondriumok százai, ezrei termelik az energiát nyújtó vegyületet, az ATP-t. Ehhez mikro- és makrotápanyagok szükségesek. Hogyan lehetséges, hogy a jellemzően elhízott, túltáplált nyugati világban a sejtjeink éheznek? Először is a mai ételeink nagy része töredékét tartalmazza a fontos tápanyagoknak, mint pl. 50 vagy 100 évvel ezelőtt. Megnőtt továbbá az úgynevezett nem funkcionális táplálékok fogyasztása, ilyenek a gluténtartalmú és finomított, acelulláris szénhidrátforrások (pl. péksütemények, sör, édességek, cukros üdítők, alkoholos italok), különösképpen a nem fermentált tehéntej termékek (kazein, laktóz), a hüvelyesek (lektin) vagy a transzzsírok (étolaj, margarin). A túltápláltság szabadgyököket eredményez mely károsítja a mitokondriumot. Megoldás lehet az időben korlátozott vagy kalóriadeficites táplálkozás, természetesen a megfelelő mikrotápanyag ellátottság mellett, erről egy korábbi posztban írtam részletesen.

TÁPLÁLKOZÁS

A táplálkozáson túl milyen mikrotápanyagokkal támogathatjuk sejtjeink megfelelő mitokondriális működését? (zárójelben az ajánlott napi beviteli mennyiség)

  • D-vitamin (10.000NE) ha észleljük magunkon a megfázás, influenza, koronavírus tüneteit akkor 3×50.000NE D3 vitamint vegyünk be 12 óránként, ezt követően térjünk vissza aszokásos dózishoz.
  • Magnézium (400mg elemi Mg – pl. Mg-biszglicinát, -laktát, aszkorbát)
  • K2- és K1-vitamin  (100-200µg és 400-900µg)
  • A-vitamin (10.000NE – retinol, nem karotin, min. ugyanannyit mint D3-ból 1:1-4:1) /10 dkg csirkemájban: 15.000 NE, marhamájban: 31.0000NE, pulykamájban: 75.000NE/
  • C-vitamin (1-2 óránként 1g=1.000mg, ha lehet liposzómás L-aszkorbinsav orálisan, de a sima is jó)
  • B-komplex (kerülni: folsav, cianokobalamin, helyette: metil-folát, hidroxo- és metilkobalamin)
  • Omega-3 (EPA:DHA vegyesen min. 3000mg, TOTOX 8 alatt legyen)
  • E-vitamin (400mg – kevert tokoferol forma)
  • cink és réz (15mg és 1mg – Zn-pikolinát, Zn-glicinát és a Zn-metionin és szerves forma pl. Cu-glukonát)
  • szelén (200µg  – metil-l-szelenocisztein)
  • jód (min. 225µg – kálium-jodid és elemi jód)
  • Q10 (2-300mg)
  • acetil-L karnitin (1-2g)
  • taurin, kreatin (3g)
  • Cordyceps, Ganoderma, Siitake, Mandulagomba, Bokrosgomba
  • ginzeng
  • resveratrol (50mg)
  • quercetin (100mg)
  • aminosavak (arginin, citrullin, glicin, hisztidin, karnozin)

Hogyan hat a CBD más néven kannabidiol?

Az endokannabinoid rendszerünk közvetlen stimulálásával közvetetten hatással van az immunrendszerünk működésére. Az endokannabinoid rendszer mindig a belső egyensúlyra törekszik, így képes az immunrendszer túl- és alulműködését is optimalizálni. Szezonális jellegű járványok idején az idősek és a betegek fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Az autoimmunbetegségek száma folyamatosan nő az elmúlt évek statisztikái szerint, egy nem optimálisan működő immunrendszer érzékenyebben reagál a vírusokra és a baktériumokra, így az ilyen betegeknél az alapvető higiéniai alapszabályok betartása mellett kiemelkedően fontos az immunrendszer támogatása.

Hogyan hatnak a gyógygombák?

A  gyógygombák, esszenciális aminosavakban, vitaminokban, valamint ásványi anyagokban gazdagok. A bennük található poliszacharidok támogatják az immunrendszert és védenek a fertőzésekkel szemben. Fokozzák a természetes ölősejtek (NK sejtek) és a falósejtek (makrofágok) aktivitását. A gyógygombák kúraszerű fogyasztásával tudjuk legjobban növelni a szervezet védekezőképességét, továbbá enyhíteni számos egészségügyi panaszt.

Ha nem akarunk táplálékkiegészítőket szedni, fogyasszunk naponta:

  • 10dkg kagyló/rák (taurin, Ω3, B12, szelén, cink, réz, króm stb.)
  • 10-20dkg vadhús vagy lábasfejű/puhatestű (Mg) vagy 25-50dkg sütőtök (Mg, karotin)
  • 2db tojássárgája /terhesség/szoptatás esetén inkább 4-5 db/ (kolin, B-vitaminok, folát, A-vitamin)
  • 5-10dkg zöld saláta (nitrát, folát, karotinoidok, Mg, K1)
  • 15-30dkg répa (karotin, nitrát) és egyéb gyökérzöldségek, mint cékla, zeller (nitrát)
  • csontlé/csontleves/körömpörkölt/kocsonya/pacal (lizin, glicin)
  • sok kevésbé édes gyümölcs, mint ribizli, egres, vadalma stb. (C-vitamin)
  • saját házi készítésű fermentált savanyúságot (https://fermentor.blog.hu/)

Hetente:

  • 20dkg borjú/marhamáj (10dkg is elég, de akkor+20-30dkg kacsa/liba/csirke/sertésmáj is (A-vitamin (retinol), cink, réz, szelén, kolin, B-vitaminok, folát, K2, stb.)
  • heti 2-3x bőrös lazac/makréla/szardínia (Ω3, szelén)

Havonta 1-2x:

  • Tőkehalmáj (Ω3, szelén, cink, A-vitamin)

CIRKADIÁN-RITMUS

A táplálkozáson és annak kiegészítésén felül nagyon fontos (ha nem fontosabb) a megfelelő cirkadián-ritmus (jó alvás), és hogy ne legyünk túl alacsony kalórián! A CBD nagy dózisban szedve segít a kiegyensúlyozott, pihentető alvásban.

HIGIÉNIA VS MIKROBIOM

Nem utolsó sorban pedig, remélhetőleg az már senkinek sem újdonság, hogy a megbetegedés elkerülése és a fertőzés terjedésének visszaszorítása érdekében mindannyiunk első és legfontosabb teendője a higiéniai szabályok fokozott betartása, különös tekintettel:

  • gyakori és alapos kézmosásra,
  • tüsszentéskor és köhögéskor a száj eltakarására,
  • arcérintés, testi kontaktus kerülése
  • a tömeg elkerülésére
  • zárt légtér kerülésére (lakásunkat szellőztessük rendszeresen)

Vannak helyzetek, amik agresszívebb fertőtlenítők használat követelik meg, de egy átlagembernek bőven elegendő a gyakori, meleg vízzel és szappannal történő, legalább 30 másodpercig tartó, alapos kézmosás. Ilyenkor legtöbbünk kivételesen, pánikszerűen precíz, és lassan már a fertőtlenítőt is fertőtlenítjük… Két sterilizálás között viszont nem árt, ha néha eszünkbe jut az is, hogy minden ilyen alkalommal a potenciális kórokozók mellett a bőrünkön élő jótékony baktériumok és gombák ellen is totális támadást hajtunk végre.

Ha sokáig folytatjuk ezt a gyakorlatot anélkül, hogy a természetes mikroflóra helyreállítására is legalább ekkora hangsúlyt fektetnénk, akkor nagyon rövid úton meggyengítjük bőrünk első számú védvonalát – a mikrosérüléseken, lecsupaszított bőrfelületeken keresztül nyílt utat engedve ezzel a kórokozóknak. Pontosan annak, ami ellen a legjobb tudásunk szerint védekezni akarunk.

Források:
facebook.com/fermentorblog
www.tenyek-tevhitek.hu/dr_shiva_az_igazsag_a_koronavirus_ugyben.htm
szabogalbence.hu
taplalkozasbeallitas.hu