Április 11. a Parkinson-kór világnapja

937
neurodegeneratív betegségek, Parkinson-kór

A betegség tünetei, gyógyszeres kezelése, és egyéb alternatívák

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, neurodegeneratív betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont gyógyszerekkel karbantartható. Felmerül a kérdés, hogy milyen mellékhatások árán. Három fő tünet, a nyugalmi remegés, izommerevség és a lassultság. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, az elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával. Az agyban a finom mozgásokat irányító agyféltekék mélyén található szürkeállomány sérül, és csökken a fő ingerületátvívő anyag, a dopamin termelődése is. A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása.

A betegség lehetséges okai

A holisztikus gyógymódok híve szerint a betegség kialakulásának elég konkrét okai vannak, és ezt hívatott alátámasztani az Aarhus Egyetem, illetve a hozzá tartozó kórház kutatói által közzétett tanulmány is. Szerintük a Parkinson-kór a belekben kezdődhet. A bél-agy-bélflóra tengely a bolygóidegen keresztül összefüggésben áll a betegség kialakulásával. 15.000 olyan beteget vizsgáltak, akiknek a bolygóidegét – a gyomorfekély kezelése érdekében – átmetszették. Kiderült, hogy a műtétnek köszönhetően a páciensek természetes védelmet nyertek a Parkinson-kór ellen.

 Mi köze a bélflórának az agyunkhoz?

Számos hormon és neurotranszmitter (ingerületátvívő anyag) a bélben termelődik, mint pl. a dopamin, a szerotonin és a GABA (gamma-aminóvajsav), ezen kívül a rövid láncú zsírsavak is, melyek fontos energiaforrást jelentenek agyunknak. Egyértelmű kapcsolat van tehát a bél és az agy működése között.

A tejfogyasztás és a Parkinson kór

Egy 9 éves követéses vizsgálat eredménye szerint, a legtöbb tejet fogyasztó férfiaknál 1,8 -szoros volt a Parkinson betegség kockázata. A nők védettebbnek bizonyultak ebből a szempontból, az ő kockázatuk 1,3-szoros volt. Egy 7500 férfit 30 éven át követő vizsgálatban a sok tejet ivók Parkinson kockázata 2,3-szoros volt a tejet nem ivókhoz képest. Egy 2017-es nagy bázisú követéses vizsgálat ugyancsak 1.56-szoros Parkinson kockázatot talált elsősorban az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztóknál. Két kutató felvetette a galaktóz szerepét is a Parkinson betegség kialakulásában, ugyanis a galaktóz okozta immunológiai és neuronális elváltozások megegyeznek a Parkinson betegség jellemzőivel. Azt hiszem sokkal több ok nem is kell, hogy kerüljük el messziről a tejet ennél, és más emésztőrendszert érintő betegségeknél is.

Gyulladás az agyban

Már az 1990-es években kimutatták, hogy azoknál, akik legalább két évig nem szteroidos gyulladásgátlókat szedtek, például iboprufen tartalmú készítményeket, azoknál 40 vagy még több százalékkal csökkent az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata. Ezzel a megállapítással nem szeretnék senkit a gyulladáscsökkentők szedésére ösztönözni, arra szeretnék ezzel utalni, hogy nagyon fontos, az olyan ételeket és étrendkiegészítők szedése, mely csökkenti a gyulladást a szervezetben. Ilyen pl. a magas omega-3 tartalmú ételek, mint a hidegvízi halak vagy a tengeri herkentyűk.

Az alacsony koleszterin, és koleszterincsökkentők veszélyei

Az elmúlt évek alatt belénk sulykoltak, hogy a koleszterin az ördögtől való, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük vagy alacsonyan tartsuk. Jöttek is szembe velünk szinte minden nap a „szívbarát” margarin és napraforgó olaj fogyasztására buzdító tv-s reklámok. De végül 20-30 év alatt kiderült, nem hogy csökkentené, de növeli is a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. A Parkinson-kór is határozottan összefügg az alacsony koleszterinszinttel. A koleszterin erős antioxidánsként is szolgál az agyban, megvédi azt a szabad gyökök ártó hatásaitól. Korábbi vizsgálatok szerint a koleszterincsökkentő gyógyszereket (sztatin) úgy tekintették, hogy azok alkalmasak a Parkinson betegség kivédésére. A Penn Állami Orvosi Egyetem epidemiológiai vizsgálata viszont bizonyítékokat talált arra, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. A sztatin gyógyszerek használata Parkinson betegséghez vezethet.

D-vitamin hiány és a neurodegeneratív betegségek összefüggései

A D-vitamin erős gyulladásgátló is, és segít a szervezetnek megszabadulni a fertőző anyagoktól, amelyek életveszélyes betegségek kialakulásához is vezethetnek. A D-vitamin nem is igazán vitaminként, sokkal inkább szteroidként vagy hormonként viselkedik a szervezetben. Miután közvetlenül a koleszterinből alakul ki, nem meglepő a tény, hogy a neurodegeneratív betegségben – Parkinson-kór, Alzheimer-kór, sclerosis multiplex – szenvedőknek alacsony a D-vitamin-szintjük is. 

A Q10-koenzim jótékony hatásai

A koleszterinszint csökkentő gyógyszerek csökkentik a Q10 szintet, így a Q10 szedésével azok mellékhatása is redukálható. Ezen kívül jó hatású migrén, depresszió és Parkison-kór esetén is.

Az oxidatív stressz és az agy

Tudjuk, hogy az oxidatív stressz közvetlen kapcsolatban áll az agy degenerációjával. A kutatások kimutatták, hogy a szabad gyökök a kognitív károsodások kialakulásának kezdetén tesznek kárt a fehérjékben, tehát sokkal hamarabb, minthogy a súlyos neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-, és Parkinson- kór jelei megjelennének. Mire megszületik a diagnózis, a károsodás sajnos már megtörtént. Ha csökkenteni akarjuk az oxidatív stresszt és a szabad gyökök ártalmas hatását az agyra, csökkentenünk kell a fehérjék glikációját. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni a cukor hozzáférhetőségét. Újra és újra a helyes táplálkozáshoz kanyarodunk vissza. A finomított cukrok elhagyása, laktóz és gluténmentes étkezés, lehet, hogy van ebben ezek szerint valami?!  

A fogyókúrázók rémálma, a kalóriák

Epidemiológiai adatok alapján kijelenthető, hogy azoknál, akik kevés kalóriát fogyasztanak, kisebb lehet a stroke és neurodegeneratív betegségek kockázata. Erős összefüggés mutatható ki az egy főre eső ételfogyasztás, valamint az Alzheimer-kór és a stroke kockázata között. A kevesebb kalória fogyasztásával csökkentjük a szabad gyökök termelődését, és ezzel egy időben serkentjük a mitokondriumban az energiatermelést. Kalóriadeficitet időszakos böjttel is elérhetünk, olvasd el az erről szóló cikkünket!

 Ketogén diéta és a Parkinson-kór

A kalóriakorlátozás képes beindítani azokat a különféle folyamatokat, amelyek nemcsak megvédik az agyat, hanem serkentik az új idegpályák növekedését is. Ugyanezt érhetjük el speciális zsírok, az úgynevezett ketonok fogyasztásával is. A „ketogén diéta” az 1920-as évek elejétől az epilepszia kezelés egyik módja, napjainkban pedig a Parkinson- és Alzheimer-kór, valamint az ALS, sőt az autizmus terápiás lehetőségének is tartják. Egy 2005-ben publikált tanulmány szerint a Parkinson-kóros betegek tünetei oly mértékű javulást mutattak egy 28 napos ketogén diéta után, hogy az eredmények vetekedtek a gyógyszerekével, sőt még az agysebészeti beavatkozáséval is. 

Útifűmaghéj (Psyllium)

Több jól megtervezett vizsgálat bebizonyította, hogy az útifűmaghéj-rostokból készült táplálékkiegészítők enyhítik a székrekedést és az irritábilis bél szindróma egyes tüneteit. Székrekedéses Parkinson-kórban szenvedő betegeknél, a széklet gyakoriságának fokozásával is összefüggésbe hozták. Krónikus székrekedésben szenvedő betegeknél a napi kétszer 5 g útifűmaghéj fogyasztása javította a széklet konzisztenciáját és fokozta a gyakoriságát.

Forrás:
https://medicalxpress.com/news/2015-06-parkinson-disease-gut.html
https://tenyektevhitek.hu/mergezo_italunk_a_tej.htm
http://www.elitmed.hu/upload/pdf/a_d_vitamin_jelentosege_neurologiai_korkepekben
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterincsokkentok_parkinson_betegseget_okoznak
https://taplalkozasbeallitas.hu/glikacio-gyulladasfaktor/
https://taplalkozasbeallitas.hu/utifumaghej-psyllium/
David Perlmutter; Kristin Loberg: Gabonaagy