Május 5. az asztma világnapja

1113
Asztma világnapja

Minden mindennel összefügg

Elhatároztam, hogy az asztma világnapján, a gyermekkori asztma és annak lehetséges kezelési módjairól fogok írni, de minél jobban beleástam magam a témába egyre inkább arra a következtetésre jutottam, hogy nem lehet csak erről beszélni, le kell ásnunk a probléma gyökereihez. A hiperaktivitással járó vagy nem járó figyelemzavar (ADHD/ADD), diszpraxia, diszlexia, különböző magatartási és tanulási zavarok, allergia, asztma, ekcéma terjedése mára járványszerű méreteket öltött. Erről egy korábbi cikkemben itt írtam. Ezekben a látszólag egymástól független betegségekben legtöbbször van valami közös. A gyakorlatban alig találkozni olyan gyerekkel, akinél a fentebb említett tünetek közül csak egy lenne jelen. Az allergiás és asztmás gyerekek nagy százaléka különböző idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavarral vagy hiperaktivitással is küzd. Legtöbbjüknek koncentrációs és figyelemzavara van, amely befolyásolja tanulási képességüket. Na de akkor mi lehet a közös nevező? Miért válnak sokan tinédzserkorukra különböző káros szenvedélyek áldozataivá? Miért jelentkezik felnőtt korban náluk a depresszió, a bipoláris zavar vagy más pszichológiai vagy pszichiátriai tünetek?

A közös nevező

Hogy meg tudjuk válaszolni ezeket a kérdéseket, egy olyan tényezőt kell keresnünk, amely ezeket a zavarokat egy közös orvosi esetté kapcsolja össze. A gyermek emésztőrendszere kulcsfontosságú szerepet játszik mentális fejlődésében. Az alapvető rendellenességet, amely minden gyereknél más tünetkombinációban jelenhet meg, a bélfalban kell keresni. A születendő gyermek édesanyja bélflóráját örököli, a szülőcsatornán való áthaladáskor, a hüvelyben lévő laktobacilusok pl. hozzájárulnak az egészséges bélflóra és immunrendszer kialakulásához. Ezért a császármetszéssel született gyermekeknél sokkal magasabb százalékban jelentkeznek a későbbiek során akár allergiás vagy más immunrendszert vagy emésztőrendszert érintő betegségek.

Mi köze a bélfalnak és bélflórának az allergiákhoz, ekcémához vagy asztmához?

A bélflóra hatása az immunrendszerre nem csak a bélrendszerben érvényesül. A kutatások azt bizonyítják, hogy ha a bélflóra megsérül, az egész immunrendszer egyensúlyát veszíti. Ez a folyamat tesz valakit gyenge immunrendszerűvé.

Dr. Natasha Campbell-McBride Gap-szindróma című könyvében igen szemléletesen írja le ennek a rendszernek a működését. „Képzeljünk el egy középkori erődöt magas kőfalakkal. A várfalon állnak a harcosok, akik fegyverekkel, harci eszközökkel védik az erődöt. Eközben belül a vár lakosai a mindennapi feladataikat látják el, gazdálkodnak, főznek a katonáknak. A katonák feladata, hogy az ellenséggel harcba szálljanak. Tegyük fel, hogy a katonák elesnek, és az ellenség elkezd bejutni a várba. Ekkor a vár lakosságának kell elvégeznie a katonák feladatát. Csakhogy a várnép nincs harcra edzve, és megfelelő harci eszközeik sincsenek, így azzal kell küzdeniük, ami éppen a kezükbe akad. Ezekkel az eszközökkel azonban a vár népe nem tudja olyan hatékonyan megvédeni a várat, mint a katonák a harci fegyvereikkel.

Ehhez hasonló dolog játszódik le az ember szervezetében is, ha a bélflórája megsérül. Az immunrendszernek két fő hadserege van: Th1-immunitás (az erőd falán álló katonák) és Th2-immunitás (a várban élő lakosság). A katonák a várfalon az úgynevezett sejt által közvetített immunitást segíti, amely mindenhol jelen van, és kapcsolatban van a külvilággal. A betolakodók ellen ez a szervezetnek az első és igen hatékony védelme. A szekretoros IgA, a gamma interferon és más és más hasonló anyagok is ehhez a rendszerhez tartoznak. A nyiroksejtek (lymphocyták) az immunrendszerben fontos feladatokat ellátó fehérvérsejtek, a bélfalban immunglobulinokat termelnek. Az egyik legfontosabb immunglobulin a bélben a szekretoros Immunglobulin A(IgA). Tudjuk most már, hogy az egészséges bélflóra rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy ez az immunitás működjön, és jól végezze a dolgát. Ha azonban ez a védelem károsodik, a szervezet beveti az immunrendszer másik hadseregét (a várban élő lakosságot), a Th2-védelmet. Ennek a rendszernek az irányítói pl. az alpha interferon és az IgE. A szervezetben lejátszódó allergiás reakciókért az Immunglobulin E (IgE) felelős, ez rendkívül aktív az asztmás, ekcémás, szénanáthás és hasonló allergiákban szenvedő emberekben. Ez a Th2-es rendszer túl aktív azoknál az embereknél, akiknek abnormális a bélflórája, és ettől lesznek hajlamosak arra, hogy szervezetükben allergiás reakciók, krónikus gyulladások, autoimmunitás és hasonló nem kívánatos betegségek jöjjenek létre. Akárcsak a nem harcra edzett, és nem megfelelő fegyverekkel küzdő várlakók, a Th2-rendszer sem képes jól megvédeni az erődöt.

Mindkét védelemre szüksége van a szervezetnek, ám ezeknek kiegyensúlyozottan kell működniük. A Th1- és a Th2-védelem nincs egyensúlyban, és a Th1 kevésbé, a Th2 viszont túlzottan aktív azoknál, akik krónikus vírusfertőzésben, allergiákban, krónikus fáradtság szindrómában, asztmától vagy ekcémától szenvednek. Az egészséges bélflóra felel a Th1- és Th2-védelem kiegyensúlyozott működéséért. A középkori váras párhuzamunkkal élve, a bélflórának köszönhető, ha megfelelő számú, éber, edzett és mindig harcra kész vitéz van a várfalon. Ha a bélflóra nem megfelelően működik, akkor ezek a katonák egyre figyelmetlenebbek, lustábbak lesznek, néhányuk inkább bemegy a várba a lakosságnak segíteni, így aztán a várfalon lévő harcosok száma egyre csökken, a Th1-védelem egyre gyengébb, és az egyensúly a Th2-védelemmel felborul.”

Mi károsíthatja a bélflórát?

A bélflóra összetételének zavarai, amelyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze, szoros kapcsolatot mutatnak az allergiákkal és az asztmával. Száz éve tudjuk, hogy a táplálkozás komolyan befolyásolja a bélflóra összetételét. Évtizedek óta azt is bizonyították, hogy a bélflóra fontos az immunrendszer kifejlődésében és működésében. Az utolsó 20-40 évben vált csak világossá, mennyire fontos ez az ember esetében is. Éppen ez idő alatt nagy erők befolyásolták rossz irányba a nyugati világban élő emberek bélflóráját. Az elterjedt antibiotikum használat és a drámaian megváltozott táplálkozás hatására rendkívül megnőtt az allergiás és asztmás megbetegedések száma.

Gyulladás a tüdőben és a légutakban

Az asztma krónikus tüdőbetegség, amit a légutak gyulladásos állapota okoz. A levegő, amit belélegzünk, tele van mikrobákkal, baktériumokkal és más irritáló anyagokkal. Mivel a 17 millió asztmás amerikai fele hiperszenzitív olyan közönséges anyagokra, mint a macskaszőr vagy a virágpor, logikus, hogy allergiás reakciójukat a krónikus gyulladás indítja el. Ámbár azoknak, akinek felnőttkorukban alakul ki az asztma gyakran nincs is allergiájuk. Az orvosok nem tudják, mi tartja fenn a betegségüket, de a gyulladás tünetei tüdejük minden pontján jelen van. Sok asztmakezelés a gyulladás féken tartását célozza, bár ezek a módszerek nem gyógyítják meg az asztmát és számos mellékhatással járnak.

Megoldások a gyulladáscsökkentő gyógyszereken és antihisztaminokon túl

Omega-3 zsírsavak

Az ausztráliai La Trobe Egyetem kutatói egy hat hónapos kísérleti periódus során kiderítették, hogy amikor a gyerekek kétszer egy héten halat (magas Omega-3 zsírsav tartalom) ettek, jelentős javulás állt be a légzésükben. Az Omega-3 köztudottan hatékony gyulladáscsökkentő. Pl. egy kb. 180g-os lazacfilé 4000mg Omega-3 zsírsavat tartalmaz, egy átlagos Omega-3 kapszula kb 150mg-ot, ráadásul legtöbb esetben olcsó etil-észter formában, ami fokozhatja is akár a gyulladást. Együnk tehát halat ne kapszulát. Azok a nők, akik a terhességük idején omega-3 zsírsavakat tartalmazó étrendet folytattak egyharmadára csökkenthetik annak a kockázatát, hogy gyermekeik asztmásak legyenek, vagy asztmás légzéstől szenvedjenek.

Kurmkumin

A kurkumin pl. gátolja az allergiás reakcióban fontos szerepet játszó hisztamin felszabadulást és az allergiás folyamatokért felelős Th2 választ. A tüdőfunkciókra a kurkumin védőhatást gyakorol. Egy szingapúri idősek körében végzett vizsgálat szerint a legtöbb kurkumát fogyasztók 10%-al jobban teljesítettek a légzésfunkció tesztekben.

Alacsony hisztamin tartalmú étrend

A hisztamin egy bizonyos élelmiszerekben természetesen előforduló, szerves kémiai anyag. Többek között ugyanez az anyag szabadul fel a szervezetben, amikor viszketés, tüsszentés, nehézlégzés és ödéma kíséretében allergiás reakció lép fel valamire. Van egy diamin-oxidáz (DAO) nevű enzim, ami lebontja a táplálékkal felvett hisztamint, így az nem okoz nekünk problémát. De van, akiben ennek az enzimnek alacsony a szintje, és ha egy ilyen ember túl sok hisztaminban gazdag ételt eszik, felléphetnek allergiaszerű tünetek. Ezt hívják hisztamin intoleranciának. Némely vizsgálat kapcsolatot feltételez a hisztamin intolerancia és az az asztma, az ekcéma, a szorongás és a pánikrohamok között.

Zeller

A zellerszár hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az uborka. Magas C- és K-vitamin tartalma mellett még olyan tápanyagokat tartalmaz, melyek egyensúlyba hozzák a koleszterinszintünket és rákmegelőző hatása is jelentős. Támogatja az immunrendszert és késlelteti az öregedést, valamint megvéd minket a csontritkulástól és felveszi a küzdelmet az asztmával is. A répafélék is (petrezselyem, sárgarépa, vadrépa) a zellerfélék családjába tartoznak, ezeket is levelestől és rendszeresen fogyasszuk, de a kutatások alapján a zeller az abszolút vezéregyéniség közülük.

Orrlégzés

A szájlégzés miatt a légutak kiszáradnak, a fogak nem kapják meg a védelmet a nyáltól. Eredmény: gyorsan romló fogak, allergia, asztma. Mi a megoldás? Helyes testtartás és orrlégzés napközben és alvás közben is. Minden túllégző (hiperventilláció) egyben szájlégző is, az allergia és asztmás betegségek is gyakrabban fordulnak elő ebben a körben. A fokozott CO2-höz vezető hipoventiláció (amikor szükségesnél kisebb mennyiségű levegő jut be, pl. orrlégzésnél) bizonyítottan hatékony pánikbetegségek és az asztma kezelésére, és jó megközelítés a stresszhez és gyulladáshoz kapcsolódó állapotok javítására, ami alapvetően minden betegség alapja. Az orron át légzés részben légszűrő, részben párásító hatással bír, mindkettő fontos, mikor a légutakat nedvesen kívánjuk tartani, illetve nem szeretnénk, hogy a sok szennyező anyag olyan helyekre tévedjen, ahol gyulladást okozhat.

C-vitamin

Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin bizonyos védelmet nyújthat különösen az időseknek a légzőszervi megbetegedésekkel szemben, mivel gátolja a hisztamin felszabadulását, és nagy mennyiségben megakadályozhatja az allergének (pl. virágpor, állati szőr) kiváltotta gyulladáskeltő anyagok hatását a szervezetben. Több vizsgálat szerint a C-vitamin segít megelőzni és gyógyítani az asztma tüneteit is.

Kender, kannabisz  – CBD (kannabidiol)

Asztmánál a tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet. A CBD gyulladásgátló tulajdonsága képes lassítani vagy megállítani ezt a folyamatot. Mindemellett a CBD csökkenti a Th2 és TP citokinek szintjét és befolyásolhatja a nyálkahártya hiperszekréciójának stimulálására adott válaszát. A CBD-t vaporizátorral porlasztva is belélegezhetjük, így izomlazító hatásának köszönhetően rövid időn belül képes a hörgőkben található simaizom összehúzódást csökkenteni segítve ezzel a könnyebb légzést.

https://www.tenyek-tevhitek.hu/immunvalasz-es-belflora
Gap-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata, szerző: Dr. Natasha Campbell-McBride
https://taplalkozasbeallitas.hu/gyermekkori-asztma/
https://taplalkozasbeallitas.hu/omega-3-zsirsavakkal-a-gyermekkori-asztma-megelozese-erdekeben/
https://pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/asztma-ekcema-balkezesseg-jobbfeltke.htm
https://taplalkozasbeallitas.hu/a-7-nagyvezer-zoldseg-a-het-minden-napjara-2-resz/
https://blog.360akademia.hu/legzes/
https://orvosikannabisz.com/kutatasok/tanulmany-kannabisz-alkalmazasara-asztmara/