Tudtad, hogy már a méheknek is van világnapja? Mindössze három éve, hogy bekerült az ENSZ világnapok közé, de a méhpopulációk drasztikus fogyatkozása már indokolta ezt a figyelemfelhívó ünnepet. A szakértők a kenderben látják a faj megmentésének lehetőségét.
A méhek világnapját először 2018. május 20-án iktatták be. Előző év decemberében fogadta el az ENSZ Élelmezésügyi és Agrokultáril Bizottsága a Szlovénia által benyújtott kérelmet, hogy minden év május 20-án világszerte felhívják a figyelmet ezekre a szárnyas lényekre és hasznosságukra.
A dátumot nem véletlenszerűen választották ki: 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola szlovén származású egykori vezetője, Anton Janša. Munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja. Szlovéniában napjainkban is nagy kultúrája van a méhészetnek, jelenleg hivatalosan a népesség 0,5%-a él csak ebből.
De miért is ennyire fontosak méhek? Ha belegondolsz, ez roppant egyszerű, magából az ökoszisztémából fakad. Ha hiszed, ha nem, a jelenleg általunk ismert élet nem maradhatna fenn nélkülük. Az általunk elfogyasztott termények egyharmadát nekik köszönhetjük. Gondolj bele, a gyümölcsfák, -bokrok és egyéb virágzó növények hogyan porzódnának be nélkülük? Sehogy. Nélkülük alapvető táplálék-, vitamin- és ásványi anyag forrásoktól esnénk el. Persze nélkülük is megoldható ez a folyamat, de évenként 265 milliárd euróba kerülne a világszerte. Tehát egyértelműen sokkal kedvezőbb, ha a kis szárnyas barátainkat mentjük meg.
Az elmúlt két év során az ipari kender termesztése 318%-kal nőtt csak az Egyesült Államokban. Igaz, ez a felhasználás széles körben való terjedésének köszönhető, de méhek is hasonlóképpen örülnek neki. Több ezer méhfaj szerez táplálékot a kenderből, így a kutatók a kenderben látják a rovarok túlélésének legnagyobb esélyét. A Cornell Egyetem kutatói több száz méhet vizsgáltak meg, amik a környező kender ültetvényekről gyűjtöttek pollent. A tanulmány 355 méhet vizsgált meg 16 különböző méhfajból, amik mind a környező kenderültetvényből gyűjtötték a pollent. A növények magassága különösen vonzó szempont volt a rovarok számára: a magasabb példányokon 17-szer több méh látogatta meg, mint alacsonyabb fajtársaikat.
A méhek és kender kapcsolatának vizsgálata nem új-keletű téma: már 1983-ban is vizsgálták a Mississippi Egyetemen, akik szerint akkoriban hét faj táplálékául szolgált a növény. Coloradoban tavaly hasonló megfigyelést végeztek a méheken. A kampuszhoz tartozó kenderültetvényen majdnem 2000 egyedet figyeltek meg, akik 23 különböző fajhoz tartoztak.
Ennek 38%-a európai házi méh volt, a többi pedig három Coloradóban őshonos méhfajhoz tartozott.
A kendernek alapvetően nem lenne szüksége a kis szorgos rovarok munkájára a fennmaradáshoz, mivel virágait a szél porozza meg. A méhek mégis szívesen látogatják a nem épp feltűnő, nektárt sem termelő virágokat a szokatlanul magas pollentartalma miatt. Az elmúlt években az emberiség elkezdte “újra felfedezni” a kendert, mind gyógyászati, mind a sokoldalú alapanyagként (több ezer éve készítenek a kenderből textilt, papírt, de már fejlesztettek belőle üzemanyagok, és készítenek házelemeket is). Ez a megnövekedett termelés pedig újra élesztett a kihalás szélén járó fajokat, és nagyban hozzájárult a világ populációjának növekedéséhez.
És hogy milyen hatással van rájuk a kender? A vizsgálatok szerint sem a méhekre, sem az általuk gyűjtött mézre nincs hatással a növényben található THC. Ellenben az orvostudomány által annyira kultivált CBD megtalálható az általuk képzett mézben és méhpempőben egyaránt. Ez annak köszönhető, hogy a méheknek nincsenek kannabinoid receptoraik, így nincs rájuk hatással sem a THC, sem a CBD.
Forrás:
- https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0961953419300248
- https://www.analyticalcannabis.com/articles/hemp-is-helping-bee-populations-study-finds-312211
